LegfrissebbLegolvasottabbRandomKeresés
Mára a dohányzás és az elhízás teljesen proli dologgá vált. A szivarozás megengedett, bár csakis drága példányt végy a szádba, lehetőleg a hanya...
Akinek manapság semmilyen neurózisa sincs, az agyhalott vagy hazudós.
Ami azt illeti, mesélik, hogy létezik valami szeretet nevû elvont fogalom. Szívesen venném, ha végigkísérne életem maradékán.
A természetes tehetség mellé valamennyi elméleti tudás is szükségeltetik.
A kétség a lelkiismeret bátorsága.
A fájdalom vagy szomorúság a legjobb kezdőpontja a mûvészi kifejezésnek.
Ha a világ hátat fordít neked, fordíts te is hátat a világnak!
A monogámia csak egy mítosz, amit lenyomtak az emberiség torkán. (...) Szó sincs hormontúltengésről vagy hiúságról: egyszerûen genetikailag kódolva...
Én nem állok senki oldalán, mert az én oldalamon sem áll senki.
Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is magamat kell megtalálnom.
Butaságokon nevetgélni, saját világot kitalálni, és a világ lenéző beszólásai ellenére is következetesen ragaszkodni annak minden minket boldogít...
Jókat írni azokról, akikről amúgy legszívesebben leírnád, hogy mit, és hogyan tettek, és hogy az mennyire gáz, egy idő után jó érzés. Jó fejeke...
Jobb hûséget esküdni egy becsületes bolondnak, mint egy hazug tudósnak.
Azok, akiket szeretünk, gyakran a legidegenebbek számunkra.
Szeretem az embereket. Mindenkit. Úgy szeretem őket, mint a bélyeggyûjtő a gyûjteményének darabjait. Számomra minden történet, minden esemény, minde...
Élt egy lány száz évvel ezelőtt is, mint ahogy én most. Õ halott. Én vagyok a jelen, de tudom, hogy egyszer én is eltûnök. A nagy pillanat, a lángcs...
Bármit hiszünk és bármit gondolunk, életünk alakulását cselekvéseink szabják meg.
Könyvekre hajtom le a fejem,Mint fáradt vándor sírhalomra;Könyvek, ti bölcs és végtelenSírok, nem adtok már nekemVigasztalást a végtelen napokra.
Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel,Ha egy sólyom száll az ablakodba, kérlek, ne hajtsd el,Utolsó emlékem küldöm neked,Papírra égetve, mennyire ...
Ordítok, mint a vadmindenki elhalad,nem veszik észre....Símulok, hallgatok,kinyúlok, meghalok...Nem veszik észre.
A barátság maga a tökéletes szerelem, sőt afölött áll; a megtisztult, életteli szerelem, melyet nemcsak a szív, de az ész is elismer.
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál.
Stílus szempontjából sodródj az árral, elvek szempontjából állj szilárdan, mint egy szikla!
Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet.
Játszol. Úgy érzed minden jól megy. De, hirtelen becsúszik egy hiba. És még egy. És még egy... hiába küzdesz ellene. Minél jobban igyekszel, annál ...
Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínû téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy se...
A te létezésed tesz engem férfivá, harcossá, emberré. Általad sokkal különb lettem önmagamnál. Nélküled hét élet alatt nem élhetnék annyit, min...
Minden őszinte ember sebezhető, mert a feltételezett őszinteségért egész önmagát adja.
Valamivel többet gondolok rád, mint amennyi az időmből telik.
A barát látogatásával úgy vagyunk, mint az esővel: kérjük, hogy maradjon, és szidjuk, ha sokáig marad.
A világ csak azoknak bocsát meg ideig-óráig, akik szívükben szerények és alázatosak...
Egy bakter nem vigyázhat két falura.
Ha nyers erőhöz folyamodsz, tökéletesen kiszolgáltatod magad a még nyersebb erőnek.
Az univerzum befejezetlen alkotás, tudtad ezt?
A birodalmaknak születésükkor még jó okuk van a létezésre. Mikor azonban megerősödnek, a célok elvesznek, s maradnak az üres rituálék.
Maguktól kellene megvédelmeznünk az embereket? A semmivel játszadoznak minden pillanatban, üres életet élnek, üres szavakkal dobálóznak.
A hatalom megtéveszti azokat, akik használják.
Az emberek csak akkor tudnak értékelni valamit, ha van lehetőségük kételkedni abban, hogy megkapják-e, amit szeretnének.
Nem jók a szavak. Valahol talán tudja a dolgokat, szavak nélkül; s ezért nem szeret magyarázkodni. Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sûrûs...
Már látom, hogy én nem egy senkihez sem tartozó, magányos lény vagyok, hanem Valakinek a gyermeke. Egy szellemi Atyának a teremtménye, aki bennem él. ...
Vannak, akik egyszerûen tovább tudnak menni. Tudod, gyászolnak, sírnak, és kész. Vagy legalábbis úgy tûnik. De nekem... nem tudom. Nem akartam rendbe h...
Az élet túl rövid - vagy túl hosszú - ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.
- A tavasznak sem mondhatjuk: "Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz." Csak azt mondhatjuk: "Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és...
Tudod, milyenek a férfiak: ha azt mondod, "tûnj el", úgy értik, "gyere, a tiéd vagyok!"
A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szûkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint ...
A legnagyobb télben tanultam meg, hogy legyőzhetetlen nyár lakozik bennem.
Legnemesebb tulajdonságaink kényesek, akár a gyümölcs hamva: csak a legóvatosabb bánásmóddal őrizhetők meg.
Néha eszembe jut, hogy vajon miért vagyunk olyan felületesek - mert szinte már ennek kell mondanom! -, hogy annyit foglalkozunk a felháborító, ám tőlü...
A közvélemény gyenge zsarnok a magunk véleményéhez hasonlítva.
Amit ma mindenki igaznak szajkóz, vagy hallgatagon elfogad igaznak, arról holnap kitudódhat, hogy hamis, nem egyéb, mint csupán a közvélemény füstje, m...
