LegfrissebbLegolvasottabbRandomKeresés
Napról napra élünk, mint a legyek, nem számÃtunk csodára, mert csodák sincsenek manapság. És mire végül olyan anyagi helyzetbe kerülünk, hogy több...
Mert nincs a pénznél hathatósabb kártevő.
Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetekmás: mért féljek hát fölfödözni, ki vagyok?
Válaszd az életet, válaszd a munkát, válaszd a karriert, válaszd a rohadt nagy TV-t! Válaszd a mosógépeket, kocsikat, CD-lejátszókat és elemes konze...
Végignéztem emberéletem utolsó napfelkeltéjét, most is pontosan emlékszem rá, de elfelejtettem minden az elÅ‘tt látott napfelkeltét. Akkor utoljára Ã...
Reklámok parancsára kocsikra gyûjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se h...
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.Neked két hazát adott végzeted,Nekünk csak egy - volt! az is elveszett!Repül...
Döntéseinket úgy hozzuk, hogy a bennünk élő békevágyra hallgatunk. Nincs jó vagy rossz viselkedés. Az egyetlen érvényes döntés a félelem és a sz...
A fény azt hiszi, gyorsabb mindennél, de téved. Mindegy, milyen sebesen száguld a fény, mindig azt fogja találni a végén, hogy a sötétség ért oda el...
Az ellentétem kéne, az, akinem követel semmit cserébe, ateljes biztonság, az önvád alólfelmentő, szent, jókedvû, igaziönzetlenség... Az volna jó, ...
Ha tudtam volna régen, amitma már tudok,ha tudtam volna, hogy az életmilyen mocsok,nem fütyörésznék most az utcánilyen vigan:valószÃnûleg felkötött...
Az életet adja, adja,egyszerre csak abbahagyja.
Fák, csillagok, állatok és kövek,szeressétek a gyermekeimet.Ha messze voltak tÅ‘lem, azalatteddig is rátok bÃztam sorsukat.Énhozzám mindig csak jók vo...
Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.
És köszönöm, hogy szent sebed előttÉletem tornya összedőlt,S kiárad bennem boldog szégyenem,S minden szenvedve hordott kételyemS a szenvedélyes ért...
Termő ékes ág, te,jó anya,életemnek elsőasszonya,nagy meleg virágágy,párna-hely,hajnal harmatávaltelt kehely.
Szememnek Ady nyitott új mezÅ‘t,Babits tanÃtott Ãzére a dalnak,És Kosztolányi, hogy meg ne hajoljakEzt-azt kÃvánó kordivat elÅ‘tt.
Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,(...)Csak azt tudom, hogy társra sose vártaz én szivem, s lettél egyszerre társa.
Ha rátekintesz kedvesedreakit szeretsz: tán nem te vagy?Ha koldus lép a küszöbödreakit kivetsz: tán nem te vagy?
Aki tegnap voltál:ma már nem te vagy.Aki holnap léssz:ma még nem te vagy.Csak az emlékezet csalása fûziegy életté a folyamatos halált.
SzÃvedbe vésem és füledbe rágom:Rossz volt embernek lenned a világon.E korban, melynek mérlege hamis,S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is.
Nem mondhatom el senkinek,Elmondom hát mindenkinek.Próbáltam súgni, szájon és fülön,Mindnyájatoknak, egyenként, külön.A titkot, ami úgyis egyremegy...
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bÃzták rád a századokS azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolásTeremté meg e nagy világot...
Fázol? várj, betakarlak az éggel,hajadra épül a hÃmzett csillagokcsokra és holdat lehellek aszemed fölé.
Népek kiáltják sorsodat, szabadság!
Te tünde fény! futó reménység vagy te,forgó századoknak ritka éke:zengő szavakkal s egyre lelkesebbenszóltam hozzád könnyüléptü béke!
Én a Halál rokona vagyok,Szeretem a tûnő szerelmet,Szeretem megcsókolni azt,Aki elmegy.
Sósabbak itt a könnyekS a fájdalmak is mások.Ezerszer MessiásokA magyar Messiások.
Uram, az én rögöm magyar rög,Meddő, kisajtolt. Mit akarA te nagy mámor-biztatásod?Mit ér a bor- és vér-áldomás?Mit ér az ember, ha magyar?
Három napja szivemenhintázik a szerelem,hintázik a szerelemhárom napja szivemen.
Az ember azért eszik, hogy éljen, és nem azért él, hogy egyék.
Nincs szem, amely szemembena lelket lelje meg,szÃv, mely setét szivembenlakozni nem remeg,lelkekkel lelkesülnilelkem hiába vágylelkeknek egyesülninincsen ...
S csak rémes árnyak bálja, melyetA véres ablakokon átMa itt disszonáns zene mellettAz utas kavarogni lát,A sápadt ajtóból ma rémekFolyója folyÖrök...
Ha más szÃvébe akarsz belelátni, elÅ‘ször a magadét kell megvizsgálni.
Igazán s végleg téged várlak,Érdes tüllben gyere lassúdan,Horzsolj végig s hagyj itt örökreIzzó kikerics koszorúban.
Amiért könnyezünk, az magunk temetése.Melléd ül egy angyal, de elmenekülsz buta érveléssel,Félsz érinteni szárnyát, mert a múlt csontig égett.Én...
Sétálj, ez a dolgod, a városon át körbe-körbe,Csodálkozz, és hatódj meg néha, és gyakran nézz a tükörbe!Olvass, de csak komoly könyveket, ha eljÃ...
Fényképe áll az asztalán. Ki volt neki Ady?Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?Arany szava?... Rippl szÃne? Bartók vad szelleme?"Az n...
Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedve...
Egy nő haja szála többet ér,Mint száz pár szarvasmarha.
A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyÃtani, hogy az elmét is gyógyÃtani próbálnák. Pedig az elme...
Nem nézi a délibábot, túl van az már a határonS elkerüli zárt szemét az incselkedÅ‘ pajkos álom.Holt vitézek sÃrtájára hullat dalt és nefelejcset...
Homlokán a harag rőt koszorújávals szinte tántorogva nehéz igazávalindul Temesvárra süllyedni jeltelen,szörnyû mocsaradba, magyar történelem!
Hogy zúg megint, hogy "nemzet!" és "magyar!"és mennyire megint csupán - zsivaj,árverések hang-dühével tele,mennyire csak a nagy szá...
Játszunkszavainkkal és életünkkel,mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.
Szélfútta levél a világ.De hol az ág? de Ki az ág?
Versben bujdosó haramia vagy,fohászból, gondból, rádszabott sorsbólhirhedett erdőt meg iszalagosbozótot teremtesz magad köré.
- Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - ismételtem el magamban. És éreztem, hogy a szÃvem megtelik nagy és általános meleggel, ...
Hittel és emberséggelElsÅ‘ te, kit vállallak,Kit szÃvvel, szóval vallakÉs álmomba se csallak.Kit bántani nem hagynék,Kiért tán ölni tudnék,Te édes...
A szellem tudás nélkül (...) olyan tejszÃn, amely egyetlen éjszaka összegyûlik a felszÃnen, s amelybÅ‘l az ügyes kéz hamarosan habot ver.
